2012. augusztus 27., hétfő

Só-liszt gyurma recept

Régóta szeretem volna már kipróbálni az alábbi receptet. Régebben egy másik variációt használtam, de annyira nem szerettem, nem lehetett szépen dolgozni azzal a gyurmával.
A mostani viszont már elsőre sokkal jobban emlékeztetett egy gyurmára. Az elkészítése sem tart túl sokáig. Van egy-két sarkalatosabb pont, amit ha betart az ember, akkor egy nagyon jól hasznosítható anyagot kap.

A közölt mennyiségből egy átlagos adag gyurma keletkezik.

Só-liszt gyurma

Hozzávalók:
2,5 dl liszt
1,25 dl só
2,5 dl langyos víz
1 tk citromsav
1 tk olaj

Elkészítés:
A hozzávalókat csomómentesre kikeverjük. Beleöntjük egy dupla fenekű edénybe, majd közepes lángon melegíteni kezdjük. A sűrűsödési folyamatot addig hagyjuk, amíg már szinte keverni sem lehet. (néhány perc) Kiszedjük az edényből a masszát, és sütőpapíron, vagy szilikonlapon átgyúrjuk. (ételfestékkel lehet a gyúrás közben színezni) Ha kihűlt, jól záródó edénybe, vagy műanyag zacskóba téve hetekig eltartható.

Sütés:
A gyurma sütése a legalacsonyabb hőfokon (inkább szárítás) történjen. Az elkészült alkotás vastagságtól függ. Összetettebb elemeknél akár több óra is lehet. A maximális tartósság elérése érdekében lakkozzuk le az elkészült darabot.

2012. augusztus 25., szombat

DIY - Bolero

Többször említettem már, hogy az inspiráció milyen fontos. Én mostanában a pinterestet nézegetem sokat, ahol már sok-sok ötletet gyűjtöttem össze. (ha lesz rá módom, megosztok érdekességeket) 
Szimpatikusak a recycling típusú újrahasznosítós ötletek. 
Egy közelgő szép, ám igen költséges esemény kapcsán jutott eszembe, hogy kipróbálhatnám végre az egyik ötletet.
Az inspiráció - hogy egy nagyobb, alkalmas ruhadarabból valami egészen mást alkossunk - a pinterestről van (itt), de a megvalósítás 100 %-ig saját. Arra mindenesetre jók ezek a képek, hogy az ember saccra fel tudja mérni, mi az a használt ruha méret, amit eredményesen át lehet dolgozni hordható ruházattá.

 
Bár a szabásminta készítésénél egy régebbi bolerómat segítségül hívtam, de a fazonja csak hasonló lett, nem teljes másolat. Készítettem néhány képet a munkamenetről.

 
Időben nem egészen jól mértem fel az elkészítést. Úgy gondoltam kb négy óra alatt kész leszek egy komplett szabós-varrós modellel, de meglepő módon több, mint hat órát foglalkoztam vele, mire kész lett.
Felmerült egy további akadály - mert szeretnék azonos színű övet is a ruhához -, miszerint nem volt már elegendő anyagom a passzéhoz, így a további újra felhasználás jegyében a fekete szatén ruhám felesleges fodrát varrtam a passzé belsejére. Ettől kicsit egyedi lett, de épp így jó!
Az eredménnyel nagyon elégedett vagyok. Még a kis fekete ruhámat kell befejeznem, és teljes lesz a szettem a nagy napra.
Ha valaki szeretné a szabásmintát használni, szívesen közkinccsé teszem.

2012. augusztus 20., hétfő

DIY - Szalvétagyűrű

Még mindig inkább nyár van, mint a közelítő telet látom az ablakban, de én már szorgoskodom. Momentán tengernyi időm van.
Nem is olyan rég írtam már egy bejegyzést (ITT), ami a szalvétagyűrű első szárnybontogatásait mutatta be. Elkészült végre a teljes szett, és rákerült a díszítés is. Bár ez csak egy aprócska kiegészítő, én szeretek az ilyenre is figyelni.


Ahogy azt már írtam, a szalvétagyűrű koncepciója a gyűrűre tette a hangsúlyt. Ha már gyűrű, akkor csillogjon-villogjon. Ezért a bevont palackokra került egy réteg selyemszál, majd arra a narancsszínű gombok. 
Azt még nem döntöttem el 100 %-ig biztosan, hogy csak narancs és étcsoki lesz az idei szín, vagy esetleg itt-ott egy kis fehér is felbukkanhat. Ezért is a variáció, hogy homogén alapon, és elütőn is jól mutathat.

2012. augusztus 13., hétfő

Színharmónia

Teljesen még nem állt össze a dolgozószobám, de ez az a helység, amivel nem is sietek. Inkább legyenek még hiányos részek, de a végére egy számomra tökéletes egésszé álljon össze.
Most épp a fal dekorálása van soron. Nagyon sokféle terv született már, és még annál is több képet, dolgozószobát végignéztem a neten. A szín már jó régen eldőlt, hogy fekete-fehér-bordó hármasa lesz, csak az nem, hogy mi fog díszelegni a falon.
Falat úgy szeretek dekorálni, hogy könnyen cserélhető, és frissíthető legyen a koncepció. Amit nem mindig egyszerű kitalálni. Így most úgy döntöttem, hogy úszom az árral, és az épp aktuális hangulatomat fogom tükrözni.
Az alábbi képeken megfogott egy-egy részlet, amit szerettem volna alkalmazni.




forrás: pinterest.com

Viszont szerettem volna valamilyen formában név kezdőbetűket, Franciaországhoz való vonzódásomat, és lelkiállapotomat is megjeleníteni, de minimál formában. Így azt találtam ki, hogy ha veszek bordó képkeretet, akkor ahhoz akár fekete-fehér képet, vagy scrapbookot is készíthetek.
Na igen... képkeret. Bizonyára nem csak én szembesülök folyton a problémával, hogy nem találok az elképzelésemnek megfelelőt, így le kell gyártanom. De ez a legédesebb teher mindig.
Hobbi boltban vettem képkeretet, amit akril bordó festékkel lefújtam, így a színem már stimmelt. Alapnak szerkesztettem fekete-fehér csíkos papírt, és jöhettek a minták (betűk, Eiffel torony, fleur de lis) fehérből-bordóból szabva.


Felfúrva még nincs a falra - ki tudja, lehet nem is lesz - de a kitámasztókon is megáll. Direkt kétféleképp használható keretet vettem, ha meggondolnám magam, és inkább hagyom az íróasztalon.

2012. augusztus 11., szombat

DIY - Tűpárna

Ha néha bele-bele olvastok a bejegyzésekbe, akkor már biztos találkoztatok a pinterest ajnározásával. Nagyon szeretem azt az oldalt. (mostanában mást szinten nem is használok az inspirációk begyűjtéséhez) Nem is emlékszem már pontosan, hogy mit keresgéltem, amikor egyszer az alábbi képet láttam meg.

forrás: pinterest.com

Bár már nagyon rég használok varrógépet, de valahogy a tűk mindig hálátlan helyen, a vásárlásnál kapott dobozban ragadtak. Szállításhoz praktikus, de dolgozni vele már nem annyira. Viszont ez a konstrukció megtetszett. Nem is tudom, miért nem jutott már előbb eszembe?
Kicsit viszont tovább gondoltam az ötletet, és a sajátomat a dolgozó színeihez hangoltam (itt, és itt mutattam már részleteket), valamint úgy méreteztem, hogy akár csuklóra szerelhető is legyen egy tépőzáras megoldással.
Így született meg az alábbi tűtartó alkalmatosság.


3*8 cm-es, töltőanyaggal kitömött, tépőzáras, levehető pántos tűpárna.

2012. augusztus 5., vasárnap

DIY - Szalvétagyűrű újratöltve

Bár a hőmérő még közelít a 35 fokhoz, és szerencsére még a hipermaketekben nem télapók, és szaloncukor van a polcokon, ennek ellenére nekem a héten szöszmötölni támadt kedvem, és fejben a karácsonyt rakosgatni építőköveiből. Persze nem csak hűs, ősz délutánon lehet barkácsolni, de én most kimondottan a karácsonyunkat szeretném megalapozni. 
Karácsony közeledtével szeretek a részletekbe beleveszni (viszont a program olyankor az életem minden területén elég sűrű), és képes vagyok akár egy napot is rászánni valami apróságra, ami lehet fel sem tűnik másnak, de az összhanghoz nagyon indokolt.
Így sikerült egy napot a szalvétagyűrűk előkészítésével foglalkoznom. A bolti kínálat általában eléggé forma- és színhiányos, vagy nekem extrém az elképzelésem (?!), így mindenképp azt láttam megoldásnak, ha készítek magamnak méretben, színben, és dekorációban megfelelőt. Valamint, hogy a környezettudatosságot is erősítsem, üres alu palackok újrahasznosításával készült.
A díszítést még nem tettem rá, így még nem a végleges formáját láthatjátok, de az alap már biztos.
Szétvágott alu palackokból csíkokat vágtam, azt papír alapú ragasztószalaggal körberagasztottam, majd varrócérnával milliméterről milliméterre bevontam a kívánt színűre.



A cérna nagyon szép struktúrát adott a gyűrűknek, ahogy szorosan egymás mellé tekertem. Így néznek ki most, félkész állapotukban.


Barna szalaggal fogom tovább erősíteni az összhatást (mert a karácsonyt narancs-étcsoki színűre tervezem), valamint gombokkal, vagy gyönggyel fogom még kivarrni, de ez majd csak közvetlen karácsony előtt lesz esedékes, ha minden összeállt. Hogy tetszik?

2012. augusztus 1., szerda

DIY - Minimál olimpiai karkötő

Néhány napja elkezdődött az olimpia. Írtam is róla, miként lehet más szemszögből megközelíteni. És kedvet kaptam egy saját karkötő elkészítéséhez. A színvilág megtartására törekedtem egyedül. Különböző méretű gyöngyöket használva, készült el az aranymasnis (mi más... hiszen minden ország az aranyért utazott!) karkötő.


LW

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...