Mostanában keresem azokat a megoldásokat, amik a praktikus térrendezést segítik elő. Meglehetősen sok olyan ötletet láttam a pinteresten, vagy egyéb bloggerek oldalán, ami ehhez ad ötleteket. Szeretem a magam által, saját elképzelésem, színvilágom... szerint elkészíthető tárgyakat.
Bár már egy ideje a lakásunkban lakunk, de néhány személyes holmi elhelyezésével nem voltam kibékülve. Leginkább a fehérneműk tárolása nem volt megoldott. Anno sikerült egy nagyon praktikus, de fiók nélküli szekrénysort választanunk a hálószobába, ami miatt minden ruhadarab elhelyezését polcon kell megoldani. Az a kérdés foglalkoztatott, hogy a polcból miként tudnék valahogy fiókot, vagy ahhoz hasonló szisztémát kialakítani nagyobb fúrás-faragás nélkül.
Az ötlet pedig néhány üres kartondoboz tetőből született. Belepróbáltam a jelenleg raktárkészleten levő, elhelyezendő ruhadarabjaimat, amik épp passzoltak bele, és akkor jöhetett a számolás, felhasználható anyagok után kutatás, majd a varrás.
Belepróbáltam a ruhadarabokat a kartondoboz tetőbe, hogy elfér-e. És akkor tűnt fel, hogy nem csak átláthatóbb, hanem pl. színek szerint is rendezhetem, ami tovább gyorsít egy reggeli kapkodós készülődést.
Miután meggyőződtem róla, hogy jó lesz a kitalált szisztéma, kerestem királykék, és barnás árnyalatú szöveteket. A karton kerülete alapján kiszámoltam a legjobban kihasználható méretű téglalapokat, és a patchworkhöz összetűztem, majd varrtam, végül vasaltam az elemeket.
A következő lépés a szegélyek, szélek tisztázása volt. A hálószoba harmadik színe a világoskék, így ahhoz harmonizáló szegélyt kerestem. A széleket letűztem, majd vasaltam (a könnyebb kezelhetőség miatt), majd rávarrtam a ferdepántot.
A látható elemek elkészülte után következett a karton burkolása. Az összevarrt oldalszegélyt kétoldalú, vastag ragasztóval rögzítettem a doboz oldalához. (lehetséges, hogy mívesebb módja lett volna, ha a kartont körbe kilyukasztom, és ahhoz is varrom a szegélyt, de nem voltam benne biztos, hogy a hullámkarton szépen lyukasztható lenne, nem deformálódna, lapulna esetleg) A doboz alján a szegélyt összetűztem, és méretben hozzáillő anyagot kerestem, amit szintén szegtem, és vasaltam. Majd nekiálltam a felvarrásnak.
Amikor kézzel varrok, igyekszem olyan apró öltésekkel dolgozni, ami szinte alig látszik. Ennél az anyagnál viszont a sokszínűsége, és mintázatos megjelenése miatt úgy láttam jobbnak, ha sima öltésekkel még tarkábbá teszem az egészet.
A szegély elkészítése után nem maradt már más hátra, mint fogantyút készíteni a tárolónak. Láttam valahol egy ajánlást, hogy milyen divatos a barna (mű)bőr fogantyú és a textiltáska keresztezése. Én a barna színt annyira nem szeretem, de a szürkét annál jobban. Van is néhány kézitáskám, amihez kaptam anno vállpántokat (amiket sose használtam), és akkor eszembe jutott, hogy itt az ideje, hogy használjam is valamire a maradék pántokat. Kerestem hozzá felvarrható strasszköveket, ami még egy nyári ötletem kapcsán maradtak meg. Szerencsémre kék, és barnás-sárgás kövek is voltak a repertoárban, így könnyű volt válogatni. Kimértem a fogantyú helyét, és a lehető legvékonyabb damilommal rögzítettem a fület.
Egy dekorációs elemmel a háttérben fotóztam, hogy látszódjon, mihez is készítettem a tárolót.
Használatba vétel után a sorba rendezett zoknikkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése