2012. március 8., csütörtök

Toronyóra lánccal

Ahogy vissza tudok emlékezni, mindig foglalkoztam valami kézműves dologgal, és azok a dolgok tetszettek a legjobban, amik csillogóra sikerültek. A készítés izgalma terelgetett mindig más technikák felé. Mostanra sok mindent kipróbáltam, és megtetszett például a varrás, vagy a gyöngyözés bizonyos fajtája, de említhetném a rajzolást, vagy a tust.
Szeretném megmutatni a legutóbb készült, általam megálmodott szürke-pink tavaszköszöntő szettet:



Amióta kitavaszodott nálam ismét szín, és hangulatváltozás következett be. Télen szívesebben viselek hűvös színeket, ékszerek tekintetében pedig a számomra letisztultságot jelképező fehérarany nyakláncot, kiegészítőket. Amint viszont a nap kisüt, a bohókás kedvem kerül előtérbe, választok egy harsány(abb) színt, amire ha ránézek, mindig jó kedvem lesz. Az idén nálam a pinkre esett a választás. 
Az elkészült táskám mellé már csak egy vágyam van, egy szép nyakék. Az elképzelésemhez legközelebb egy kézműves ékszer állna. Mert jó dolog az alkotás, de más emberek más technikával, más ötlet alapján készített tárgyai igen jól tudnak harmonizálni egy általam készített dologgal.
A környezetemben kicsit talán divatbolondnak is tartanak. Gyűjtök sokféle kiegészítőt. Ha lehetne, biztos egy próba erejéig a toronyóra lánccal is jöhetne!

Ez a bejegyzés a TeszVesz blogger versenyén indul: http://www.teszvesz.hu/bloggerverseny/
Jelentkezz Te is!

2012. március 5., hétfő

Cél: Párizs és a konyhaművészet

Elkezdődött a visszaszámlálás a születésnapi ajándékunk kapcsán. Mostanában már igen sokszor eszembe jut, hogy már csak ennyi, vagy annyi nap, és indulunk.
Egy ideje nézegettem egy igen fura édességet, a macaront.

forrás: diningguide.hu

Nem olyan rég futottam bele ebbe a szépségbe, és először nem is maga az édesség mivolta fogott meg, hanem a színei, és a dundi formája. Ma viszont találtam egy receptet, amiben olyan lelkesen írnak róla, hogy ha az utazásig már nem is, de utána mindenképp kipróbálom. Bár mandulalisztet fogalmam sincs, hogy hol fogok kapni? De "gugli" jó barátunk, majd ő segít. A hivatkozott képhez tartozó macaron kóstoló mást ír, de én inkább lelkes - és nem utolsó sorban szimpatikus - cukrászok mellé teszem a voksom, mint a túl oldalról szemlélő kritikusokhoz. Bár lehet, hogy nem életem élménye lesz, de ezt is kipróbálom.

DIY

Csináljam egyedül? Ma valahogy ez kérdés nem igazán mozgatott meg bennem semmit. Rá kellett arra jönnöm, hogy nálam a kézműves dolgokkal való szöszölés, és ötletelés, ami igazán fel tud tölteni. Amikor elkészül valami, magával ragad egy nehezen meghatározható érzés, amit leginkább a karácsony másnapjához tudnék hasonlítani. Örülsz az ajándékoknak, de a varázs már elillant, reggel lett, valahogy nappali fényben a karácsonyfa is máshogy fest. 
Amikor elkészül valami - ami persze ettől még ugyanúgy tetszik -, de a büszkeségbe vegyül nálam egy csipet ebből az érzésből is. Így ma leültem az asztalomhoz, és esetlenül matattam, hogy mit is kezdjek magammal. 
Ebből kellett arra rájönnöm, hogy nem vagyok még mindig elég összeszedett. Mert azért az mégis más lenne, ha eleve úgy terveztem volna a délutánt, hogy a munka után jól megérdemelt délutáni sziesztát pihenéssel, film nézéssel töltöm.
Napirend hiányában viszont ez az érzés kapott el a befejezett pink-szürke szett miatt.
Ez a hiányérzet viszont arra jó volt, hogy rendszerezzem a gondolataim, és összegyűjtsem mit is szeretnék az idén (még) készíteni.
Régebb óta kacérkodom a gondolattal, hogy a család apró tagjait meglepet Tilda babákkal. Ha már laknak nálunk manók, akkor simán hihető egy angyalka is. Főleg, ha szívből készül Nekik. Biztosan örülni fognak. 
forrás: google.hu

Úgy is hamarosan húsvét, névnap... lesz alkalom elajándékozni.
És ha már ajándékozás, akkor szeretnék (szinte) mindenkinek készíteni valami textil meglepetést. Mondjuk van pl egy kulcstartónál, vagy egy pénztárcánál jóval nagyobb ajándék, de a gesztus szerintem a legfontosabb. Én bármilyen ünnepen sokkal jobban tudok lelkesedni akár egy kézzel írott, díszített bögréért is, mint egy méregdrága parfümért. 
forrás: etsy.com
 
Mivel van már szép, és roppant hasznos varrógépem, ezért szeretném eltüntetni az elmúlt másfél évben felhalmozódott "majd jó lesz valamire" textileket. Alapnak a burda egy tavaszi számát ismét beszereztem, és a neten is nyitott szemmel nézelődöm. Van egy lassan szintén a fentebb említett kategóriába kerülő nadrágom, aminek a szabásmintáját még a búcsúzásunk előtt mindenképp gondosan archiválni fogok, mert nem bocsátanám meg magamnak, ha nem maradna legalább egy lenyomatom, amivel reprodukálni tudom azt a nyári nadrágot.
forrás: google.hu
Az idei évben a húsvétot és a szülinapunkat nem itthon fogjuk tölteni, így ez az ünnepség, és dekoráció kimarad a listámról. De a tavasz kezdetén már igencsak esedékes az erkély projekttel foglalkozni, ha tényleg kényelmes kuckóvá szeretnénk alakítani a nyárra. Kompromisszumos megoldás született a tervek kapcsán. Egy sarokelem sok párnával, némi hangulatvilágítással és napernyővel fogunk az idén számolni. Varrás szempontjából a párnatenger vár rám, mint feladat.
forrás: google.hu
És hogy apróbb, de sikerélményekkel tarkított is legyen a lista, kiegészítők, hajpántok, táskák, szütyők, cekkerek... minden mennyiségben. 
forrás: google.hu
Hogy ezeket végiggondoltam, szinte rögtön mozgásba lendült a jobb agyféltekém. :) És kezd összeállni, mihez mit, és hogyan, mikor, mennyi idő, milyen fontos...

2012. március 4., vasárnap

Re: Feszt

Székesfehérvár igen különleges hely abból a szempontból, hogy néha gomba módjára szaporodnak a látványosságok, néha pedig "csak úgy" elsikkadnak. Ettől menekült meg egy igen érdekesnek ígérkező rendezvény. Bár van a városunkban lecsó fesztivál, királyi napok, Zichy ligeti koripálya, hiányzott még a rendezvények közül egy kora tavaszi program.
Van, aki már hallott róla, de most újra ajánlom a Toros- és Pálinkafesztivált. Februárban a rossz idő miatt sajnos elmaradt, de reméljük a hosszú hétvégén már megvalósul.
  forrás: deviantart.com

Tehát, akit érdekel sok finom kolbász, és zamatos pálinka, azt szeretettel várja a város, és a szervezők.
Én semmi jónak nem vagyok az elrontója. Sőt vendégek is érkeznek hozzánk, így különösen jó lesz ez a rendezvény.

DIY - Szürke és pink

Nem túl rég néhány nap szabadságon voltam. Talán írtam erről itt is, amikor is rádöbbentem, hogy hamarosan itt a tavasz, és elő kellene venni minden ruhát, kiegészítőt, ami tavaszi és legfőképpen csajos. A kedvenc tavaszi cipőm után szinte hajtóvadászatot indítottam, mire rátaláltam az itthoni 50 négyzetméteren, de végül meglett. :) Akkor jutott eszembe, hogy kedvem lenne egy kicsi, szürke kézitáskát varrni. Gyorsan el is szaladtam az egyik kedvenc lelőhelyemre, ahol találtam is az igényeimnek megfelelő szürke anyagot. Viszont valami igazán meglepő párosításra vágytam, így esett a választásom egy harsány pinkre. 
A tervezésbe annyira jól sikerült belejönni az elmúlt két hétben, hogy készült hozzá az eredeti tervek alapján egy mobiltartó, és a határidő naplóm is új borítást kapott, viszont még egy aprócska pénztárca, valamint egy kisebb méretű bevásárló szatyor is folyamatban van.
A képekkel viszont egy kicsit elszámoltam magam. Késő délután sajnos már igencsak szükséges vaku, és mesterséges világítás, így nem biztos, hogy a legjobb képek sikerültek, de remélem érzékelhető, hogy mit is alkottam.

táska és mobiltartó kézzel díszítve

masni és fül

fül és bélés

 Nagy kedvencem lett ez az aprócska táska. További (élet)képeket holnap még töltök majd fel, ha természetes fény közelébe jutok az irodában.

Fejben dől el 5 - Bevezetés vége!

Mérföldkőhöz érkeztem az életmódváltás terén. Eltelt a négy bevezető hét, tapasztaltam különféle dolgokat, megpróbáltam egyedibbé tenni az étrendet és a vele járó hétköznapokat. Leírom a tapasztalataimat és az eredményeimet.
Mielőtt belekezdtem az egész életmódváltásban, nem gondoltam, hogy egészségtelenül élek. De rá kellett jönnöm egy egészen más típusú táplálkozás kapcsán, hogy mégis vannak dolgokat, amiket bizonyítottan elhibázom.
Az első hiba, hogy ha időhiánnyal küzdök valami miatt, vagy csak szimplán fáradtan érek haza, nem fektetek abba túl sok energiát, hogy utánanézzek, amit főzök mennyire tartalmaz sok kalóriát. Bár nem mindig nyúlok mellé, de néhány rosszul összeválogatott nap alatt bizony lehet halmozni a kalóriákat akaratlanul is.
Nem vagyok dietetikus, de azt alsós matekkal is ki lehet számolni, hogy ha beviszek minden nap x+1 adag kalóriát, de csak x-et dolgoz fel a szervezetem, sok kis egység marad feleslegesen a szervezetemben.
A második hiba, amit az étkezési szokásainkon véltem felfedezni, a koordinálatlanság. Ha az embernek előre el van tervezve, hogy ebből ennyit, abból annyit (jó, néha így is becsúszik egy-két más falat, de mégsem számottevő!), akkor kevésbé jön meg a kedve bogarászni a hűtőnél. Sőt, ha azzal is tisztában van, hogy az extra falatok mennyi felesleges kalóriával szolgálnak, akkor még a kedve is elmegy tőle.
A harmadik hiba, a kifogások keresése. Eleinte felmerültek bennem egy hajtós nap után ilyen gondolatok, hogy „mert ma ideges vagyok, egy szelet csokitól már meg is nyugszom”, vagy „mert ha már filmet nézünk, akkor a moziban is szokott lenni pop corn, most is jó lenne”. Persze az embernek nem kell aszkéta életmódot folytatni, de az ilyen gondolatokat a nullához közelire kell redukálni.
Én magunkon ezt a három igen jelentős hibát fedeztem fel az elején. Az első hónap eltelte után viszont már azt tudom mondani, hogy ezeknek a felmerülése igen elenyésző. Ha napközben is sokféle ízzel találkozom, akkor este már nem kíván a szervezetem semmi ilyen extra ízt. Erre viszont rá kellett jönnöm.
Egyenlőre az eredményem csak heti fél kiló (bár olvastam, hogy ez a mennyiség a szervezet számára nem megterhelő, aminél nem kapcsol be a védekező mechanizmus), de én ezzel elégedett vagyok. Két kiló az kb 1 ruhaméret, így már tényleges sikerélményem van!
Amikor elkezdtem, akkor sem szigorúan vett kilogrammban mérhető súlyvesztés volt a célom, hanem, hogy realizáljam a táplálkozásunkat.
Úgy érzem jó úton haladon e felé. 
Arra gondoltam, hogy néhány receptet, amit kipróbáltam, megosztok Veletek is. Hátha épp ez hozza meg valakinek a kedvét az újfajta, átgondolt táplálkozáshoz.

2012. március 2., péntek

A híres ember nem celeb

A blogindító gondolatom első sorban kreativitás az én látószögemből volt. Viszont vannak olyan hétköznapi, és közkeletű információk, amiket szívesen megosztok Veletek.

forrás: Fejér Megyei Hírlap

Személyesen ugyan nem ismerem a cikkben szereplő fiatalembert, de az édesapját volt szerencsém Pécsen megismerni. Több féléven át hallgathattam az előadásait. Sokszor mesélt a fiáról is. A könyveit is általában a családjának ajánlja. Így egy kicsit olyan nekem Klein Dávid, mintha személyes ismerős lenne. És örülök neki, hogy van még vállalkozó kedv a magyar emberekben! Méltán lehet rá büszke a családja, és híres, mert bizonyít, és kitartásból példát mutat.
Plusz ha már épp szülinapom lesz, egy gyertyával majd neki is kívánok valamit!

Szerintem is tavasz van

Tudom, hogy most minden erről szól, de nem hagyhatom én sem szó nélkül.
Az idei tél – néhány hetet leszámítva – igen kegyes volt hozzánk, így engem most annyira nem is viselt meg, hogy kevesebbet sütött a nap, hogy hamarabb sötétedett, és olyan mozdulatlan volt minden.
Tegnap volt a tavasz visszavonhatatlan, első napja.
Elhatároztam, hogy minden ilyen mérföldkövet tudatossá teszek. Kell a megújulás!
Szisztematikusan szétválogatom a ruhákat, a cipőket, és elteszek minden téli dolgot.
Valamint, ha már évszakváltás, akkor vagy készítek valamit, vagy vásárolok valami apróságot, ami még inkább visszavonhatatlanná teszi a megújulást.
Az életmódváltás kapcsán arra is rájöttem, hogy minél inkább szem előtt van, és több helyen belebotlom a változtatást sugalmazó figyelemfelkeltő cetlibe, képbe, vagy bárminemű alkalmatosságba, annál többet foglalkozom vele, és így egyre természetesebb.
Néhány inspirációs kép tavaszra.




 forrás: deviantart.com

LW

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...